Hangulatos, újragondolt pikareszk. A könyv, amelyből megtudhatjuk, Vidróczki Márton keresztfiának lenni nem akármilyen megtiszteltetés, és nem várt feladatokkal is jár.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy mátrai szénégető legény, aki egy tornádó elől egy barlangba menekülvén rálelt a híres betyár, Vidróczki Márton kódexére. E naptól fogva nem volt nyugodása, a kódex új forgatókönyvet írt az életének, s ő, Gacsályi Mátyás, útra kélt, hogy meghódítsa Európát.
Valahogy így indul Halász Margit regénye, s nem véletlen a mesei felvezetés. Noha a főhős, Matyi, nagyon is evilági fiatal, korunk emberének számos problémájával, a történet folyamán egyre valószerűtlenebb dolgok történnek vele, s a végén már maga is elgondolkodik azon, vajon léteznek-e tündérek. No de ne szaladjunk ennyire előre!
Harmincöt rövid fejezet váltja egymást pergő ritmusban, mindegyik elején pár soros tartalmi összefoglalóval. A mindentudó elbeszélő finoman terelgeti az olvasót, eleinte csak a háttérből, majd a többes szám első személyben megjelenve, mígnem egy-egy, az olvasónak vagy éppen a főszereplőnek tett kiszólásban fel nem fedi magát.
Matyit van is miért terelgetni, és ezt jobbára meg is teszi maga Vidróczki Márton. A megtalált kódex ugyanis útmutatóul szolgál a fiú számára a nehéz helyzetekben – legalábbis ő így véli –, s mint olvasó mi mást tehetnénk, hiszünk neki. Így történt, hogy nyakába vette a világot, s elindult Pestre szerencsét próbálni. Hogy milyen nehéz is helyt állni a fővárosban, azt számos mulatságos epizódon keresztül ismerhetjük meg: kalandok sora következik az álláskereséstől az albérletszerzésen át a párválasztásig. A szerző jellegzetes humora, ha Matyit nem is, de az olvasót mindenképp átlendíti a következő fejezetbe.
De nemcsak életvezetési, morális problémákkal is szembe kell néznie hősünknek, például a „talált” pénz sorsát illetően – amely esetben ismét csak Vidróczki „siet” a segítségére. Mondhatnánk, hogy klasszikus pikareszk regénnyel van dolgunk, amikor is a hontalan főhős próbák sorát kiállva ésszel-erővel igyekszik boldogulni. De ha kalandorregénynek kalandorregény is, klasszikusnak biztosan nem klasszikus. Hiszen a 16. századi spanyol gyökerekre visszavezethető műfaj jellegzetessége, a szatirikus hangvétel mellett, hogy az epizódok felcserélhetők, és nincs benne jellemfejlődés. Ez pedig egyáltalán nem mondható el erről a történetről. A fejezetek fokozatosan épülnek egymásra, s Matyi külseje és belseje is egyre csak formálódik, utóbbi a három – mesei szám! – meghatározó nőalak hatására.
Könnyed regény olykor finom erotikával fűszerezve, és igenis várjunk tőle többet ennél, mert a vissza-visszaköszönő népköltészeti motívumok mellett rejtőzik a sorok közt mélyebb mondanivaló.
Halász Margit: Vidróczki-kódex. Budapest, Kortárs Kiadó, 2013. 178 oldal.
A bejegyzés a TotáLiber blogon megjelent írásom utánközlése.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.