Milyen közösségimédia-felületek léteznek, és hogyan érdemes ezeken kommunikálni a követőinkkel? Klausz Melinda hiánypótló és szórakoztató könyvet írt nem csak marketingeseknek.
Klausz Melinda nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy összefoglalja, napjaikban milyen közösségimédia-platformok népszerűek, és hogyan érdemes ezeket marketingeszközként használni. A közösségi média nagykönyve logikusan felépített, jól tagolt kötet, amely tizenkét nagyobb fejezetre oszlik, mindegyik élén egy-egy összefoglalóval az adott részről. A kiegészítő információk, úgymint a szerző személyes történetei vagy különféle esettanulmányok, kék hátterű keretben szerepelnek. Az olvasót piktogramok is segítik, hogy tudja, éppen egy kis elmélettel ismertetik meg, vagy elgondolkodtató feladatot kap a saját közösségimédia-használatával kapcsolatban.
Közösségi média alatt a többség a Facebookot érti, ám ennél jóval több eszközt takar a fogalom. A szerző tartalmuk szerint megkülönböztet blogokat, közösségi hálózatokat (pl. Facebook), tartalomalapú közösségeket (pl. YouTube), fórumokat és üzenőfalakat, valamint tartalomgenerátorokat (pl. Hírfigyelő) (71–72).
„Nagyon fontos, hogy minden esetben olyan felületeket válasszunk, ahol a célcsoportunk felül van reprezentálva. […] Mindig olyan felületen kommunikáljunk először, amihez van elegendő anyagunk, vagyis időnk, energiánk és tartalmunk.” (136)
A Facebook ma már sok vállalkozás, előadó számára megkerülhetetlen, mert széles közönséget el lehet érni, ugyanakkor hirdetések segítségével könnyedén szűkíthetjük is, pontosan milyen korú, nemű, érdeklődési körű emberekhez szeretnénk eljutni. A szerző számos tippet ad a platform használatához, ezek közül emelek ki hármat.
A kevesebb több?
„Az oldal típusától függ, hogy milyen gyakran érdemes bejegyzést írnod. Nincs általános szabály, hogy napi vagy heti 3 posztot írj, a lényeg, mindig annyit, amennyit rajongóbázisod elfogad, és amennyi iránt érdeklődik.” (152)
A szerző irányadó számként a heti 5-6 bejegyzést adja meg, ugyanakkor hozzáteszi, hogy híroldalaknál akár a napi 20–30 poszt is beleférhet (201). Fontos, hogy rendszeresen böngésszük a Facebook-oldalunk statisztikáit, és ez alapján határozzuk meg, mennyi bejegyzés az ideális a rajongótáborunk számára. Ha egy-két hét, netán hónap is eltelik úgy, hogy semmit nem posztolunk, érdemes elgondolkodni azon, hogy inkább elrejtsük az oldalt, mert valószínűleg nincs rá elég időnk (201).
Kenyér és cirkusz
„[…] csupán 2% körül van azoknak a posztoknak a hatása, amelyek kézzelfogható eredménnyel, azaz vásárlással járnak. A bejegyzéseidet is ezeket az arányokat figyelembe véve kell összeállítanod: 90% legyen a segítség, információ, tanács, a szórakoztató elem (igen, ideértve akár a cicás, az idézetes posztokat és bejegyzéseket is. kb. 2%-ban), és csupán 10% legyen a konkrét eladási célú bejegyzés.” (47)
Hogy mi számít segítségnek, információnak, vagyis szellemi tápláléknak, az mindig az adott Facebook-oldal témájától függ. Esetemben – egy könyvekkel foglalkozó blogról lévén szó – bármilyen könyvszerkesztéssel, könyvkiadással vagy épp írással kapcsolatos érdekesség szóba jöhet.
Olcsó húsnak…
„[A Facebook algoritmusa] minden egyes rajongói oldalon létrehozott bejegyzést az aktív rajongók 4–6%-ához juttatja el. S hogy mennyi az aktív rajongód jelenleg? Ezt körülbelül – de nem pontosan! – az oldal tetején a rajongószámra kattintva megjelenő »beszélnek róla« mutató adja meg.” (37)
„A Facebook nem ingyenes!” (195) – hívja fel a figyelmünket a szerző. A 4–6%-os arányt „megfelelő és tudatos (!) kommunikációval, bejegyzésszerkesztéssel tudod emelni, de 30% fölé juttatni még a profiknál sem sikerül az organikus elérést, ha nem vet be más eszközt” (195). Vagyis ha minél több emberhez el szeretnénk jutni, muszáj hirdetnünk. Ezt viszont ne közvetlenül a rajongói oldalunkról tegyük, hanem a facebook.com/ads/create linkről, ahol részletekbe menően megadhatjuk, kiknek jelenjen meg a hirdetésünk.
A közösségi média nagykönyve ilyen és ehhez hasonló tanácsokkal lát el bennünket, ám ennél sokkal több van benne. Átfogó képet ad napjainak közösségimédia-platformjairól, pontról pontra megismertet velük, és megmutatja, hogyan érdemes ezeket használni. Nemcsak azoknak érdemes elolvasniuk a kötetet, akik új platformon szeretnék bevezetni vállalkozásukat, hanem azoknak is, akik már régóta jelen vannak az online térben, de szeretnének tudatosabban kommunikálni rajongóikkal, vagy éppen leendő vásárlóikkal.
Klausz Melinda: A közösségi média nagykönyve. Hogyan vidd sikerre céged és önmagad. Budapest, Athenaeum, 2016. 320 oldal.
A borítókép forrása
Pexels.com
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.