Nerina blogja

Élményeim a könyvek világából

Sci-fibe illő tudományos sikerek
Emily Anthes: Frankenstein macskája

frankenstein_macskaja.JPGTudtad, hogy juhon kívül már kutyát és macskát is klónoztak? Vagy hogy 150 dollárért bogarak távirányítására szolgáló készletet lehet rendelni a neten? És azt, hogy több ezer faj DNS-mintáját őrző hibernált állatkertek vannak szerte a világon? Emily Anthes könyve ilyen és ehhez hasonló, rendkívül izgalmas újdonságokkal ismertet meg a biotechnológia világából.

Első hallásra kicsit nehéz volt hova tennem a biotech­nológia fogalmát, holott már 1919 óta létezik, és Ereky Károly nevéhez fűződik. A lényege, hogy élő szervezeteket alakítanak át egy termék, szolgáltatás létrehozásáért, vagy éppen magáért a tudásért. Ide tartozik például a klónozás vagy a génmódosítás is.

A Frankenstein macskája első hét fejezetében különböző eljárásokkal ismerkedhetünk meg a színváltó halak létrehozásától a gyógyszertartalmú tejet adó kecskék kitenyész­tésén át az állatok művégtagokkal való ellátásáig. Mind közül a legizgalmasabbnak a klónozás folyamatát leíró Kétes kettősök című részt tartottam, ezért erről írok egy kicsit bővebben.

Azt már 1996 óta tudjuk, hogy bárányt lehet klónozni: ekkor járta be ugyanis a világ­sajtót Dolly születésének híre. Ez volt az első alkalom, hogy vették egy kifejlett – addigra egyébként már elhunyt – juh szövetdarabkáját, és az egyik sejtjét befecskendezték egy másik állat petesejtjének burkába. Aztán jött némi elektromos áramos sokkolás, és a sejt osztódásnak indult, majd megszületett a kisbárány. Elsőre roppant egyszerűnek tűnik az eljárás, de nem árt tudni, hogy például az első kutyaklón létrehozásához 1095 embriót ültettek be 123 szukába, és csak két kiskutya született meg, közülük is csak az egyik élve.

Anthes könyvének nemcsak az a zsenialitása, hogy a biotechnológia terén járatlanok számára is közérthető stílusban fogalmaz, hanem hogy mindig kitér az erkölcsi oldalra is. A petesejtlevétel nemhogy nem kellemes eljárás, de veszélyes is. A vetélések rendkívül magas száma pedig az élet értékének megkerülhetetlen kérdését veti fel. Vajon tényleg megéri mindez azért, hogy az elpusztult macskánk helyett egy nap kaphassunk egy tökéletesen ugyanolyat?

Ami azt illeti, a klónozás nem is tart még ott, hogy a másolat minden szempontból tökéletes legyen. Egy klónozott cica, CC például külsejét tekintve nem lett egészen olyan, mint a teknőctarka donorja, mivel bundájának színéből hiányzik a vörösessárga. Ennél drasztikusabb azonban Chance (Lehetőség), egy szelíd és tanulékony zebubika klónozásának esete: Ralph Fisher rodeós kérte a „Második Lehetőség” névre keresztelt klón elkészítését, ami azonban többször rátámadt gazdájára, és súlyosan meg is sebesítette.

A technikai nehézségek és erkölcsi aggályok ellenére számos előnye van a klónozásnak. Ezek egyike a kihalófélben lévő fajok egyedeinek másolása. Ha például egy veszélyez­tetett gepárdfaj nősténye utód nélkül pusztul el, egy klón létrehozásával a tudósok esélyt adhatnak neki a szaporodásra – ezzel is megőrizve a génállományát a populációban. A világszerte több ezer faj DNS-mintáit őrző hibernált állatkertek éppen azt a célt szolgálják, hogy napjaink élővilágát megőrizzék az utókor számára.

A Frankenstein macskáját előszeretettel ajánlom olvasásra azoknak, akik hozzám hasonlóan lelkesednek mind a biológia, mind a technikai újítások iránt. Sőt akik témát keresnek sci-fi novellájukhoz vagy regényükhöz, azok is számos ötletet találhatnak benne. De azok is vegyék kezükbe, akiknek fenntartásaik vannak a biotechnológiával szemben, mert nemcsak arra fognak rájönni, hogy sokan gondolkodnak hozzájuk hasonlóan, hanem rálátást kaphatnak, miért éri meg mégis a tudósoknak foglalkozni ezekkel a módszerekkel.

Emily Anthes: Frankenstein macskája. A szép új világ állatai. Fordította: Zsélyi Ferenc. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2014. 288 oldal.


Felhasznált forrás
Wikipédia: Biotechnológia szócikk.

A bejegyzés trackback címe:

https://nerina.blog.hu/api/trackback/id/tr827345822

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Nerina blogja

Könyvélményekről és egyéb könyves témákról egy szerkesztő-korrektor tollából. (Ha felvennéd velem a kapcsolatot, itt megteheted.)

A borítókép Ylanite Koppens munkája a Pexels.com-ról.

Mostanában olvasom

süti beállítások módosítása