Nerina blogja

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) idén is közzétette az előző évre vonatkozó könyvforgalmi statisztikákat. Nyilvántartásukban a megjelent könyvcímekről és példányszámokról 1989-től, a könyvforgalomról pedig 1997-től találunk adatokat. Az adatgyűjtésről annyit érdemes tudni, hogy minden évben megkeresik a kiadókat, töltsenek ki egy kérdőívet az elmúlt évi könyveladásaikról. A statisztika egyrészt az önkéntes módon beszolgáltatott adatokból, másrészt becslésekből áll össze.

Több könyv fogyott, mint 2013-ban

Azt hihetnénk, hogy az e-könyv-olvasók terjedésével egyre inkább szorul vissza a papíralapú könyvek forgalma, ezt azonban a statisztika alapján nem lehet egyértelműen kijelenteni. Az alábbi diagramon a gazdasági válság, azaz a 2008 utáni éveket tüntettem fel (piros vonal). 2009-től 2012-ig lassú fogyás jellemzi az eladott könyvek utáni bevételt (64,2 milliárd Ft-ról 58 milliárd Ft-ra esett), a 2013-as meredek esés (44 milliárd Ft) azonban a tankönyvpiac államosításának tudható be, hiszen az elmúlt két év adatai már nem tartalmazzák a tankönyvekre vonatkozó forgalmat. 2013 és 2014 között mutatkozik ugyan némi növekedés (2014-ben 44,4 milliárd Ft), de ennyiből még nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy több könyvet vettünk.

Hogy a 2013-as látszólagos forgalomcsökkenésnek a végére járjunk, a 2009–2012 közötti évek könyvforgalmát korrigáltam, vagyis az éves adat értékéből kivontam a közoktatási tankönyvekre és nyelvkönyvekre vonatkozó értékeket (sárga vonal). Így már egyértelmű forgalomnövekedés figyelhető meg (2012-ben így 42 milliárd Ft volt a forgalom), ami a MKKE adatai szerint 2013-ban 2,9%-os, míg 2014-ben közel 2%-os infláció fölötti növekedést jelent.

Nagyobb választék, csökkenő ár

A példányszám azt mutatja, hogy az adott évben összesen hány darab könyvet adtak el. (Itt sajnos nem állt módomban a tankönyvpiac példányszámaival korrigálni, mivel a MKKE oldalán nincs erre vonatkozó információ.) A 2013-as évig folyamatosan csökkent az eladott kötetek száma (37,6 milliárdról 16,9 milliárdra), míg 2014-ben valamennyi növekedést figyelhetünk meg, ekkor ugyanis már 17,9 milliárd könyv fogyott.

A dolog akkor kezd érdekes lenni, ha azt is megnézzük, hogy ezekben az években hány címből álltak össze az eladások. 2013-ig itt is csökkentek a számok (13 562-ről 9202-re), 2014-re azonban megugrott az érték (10 333 cím). Ha összevetjük az átlagos példányszámmal, vagyis azzal, hogy egy címből összesen mennyi fogyott, látszik, hogy – a 2011-es évi 2750-et leszámítva – évről évre kevesebb (a 2009-es 2774 után 2014-ben már csak 1737 volt). Ez annyit jelent, hogy ma már jóval több könyvcímből válogatunk, de egy műből kevesebbet is veszünk. Ez valahol érthető is, hiszen a könyvek átlagára (könyvforgalom / példányszám) az évek során folyamatosan emelkedett. Míg 2009-ben még csak 1706 Ft-ot költöttünk kötetenként, 2013-ban már átlagosan 2604 Ft-ot fizettünk. 2014-ben azonban mérséklődött az ár, ugyanis könyvenként 2473 Ft-ot adtunk ki.

Ha egy kicsit kiadói oldalról is belegondolunk a fentiekbe, több dologra lehet következtetni. Egyrészt átlagosan több könyvcímet kell megjelentetni ahhoz, hogy ugyanazt a bevételt hozni lehessen. Ez arányaiban több befektetett munkát (és anyagi ráfordítást) is jelent. Másrészt egy címből egyre kevesebb bevétel lesz. A jelek szerint a legideálisabb árkategória egy könyvre, ha teljes áron 2990 Ft-ért adják, amit a vásárló 15–20% kedvezménnyel fog megvenni. (Érdemes megjegyezni, hogy a MKKE könyvforgalmi adatai fogyasztói áron értendők, tehát ez az összeg egyáltalán nem fog egy az egyben a kiadókhoz vándorolni, hiszen az 5%-os áfán túl az 50–60%-os kereskedői jutalékot is meg kell fizetniük – már amennyiben nem saját maguk értékesítenek.)

A gyerek- és ifjúsági könyv még mindig jól megy

A szépirodalom, illetve fikció művek elég tág kategória, és úgy tűnik, egyre népszerűbb (gondoljunk csak a Szürke 50 trilógiára vagy a Ken Follett-könyvekre). Ezzel ellentétben az ismeretterjesztő művek fogyása valamelyest mérséklődött. Az adatok szerint 2009 és 2012 között az ismeretterjesztő könyvek forgalma meghaladta a szépirodalmi művekét (előbbi 14,5–14,9 milliárd Ft között volt, utóbbi 11,8–12,9 milliárd Ft között mozgott), míg 2013-ban és 2014-ben a fikciós ágazat vette át a vezetést (13,8 és 13,9 milliárd Ft, az ismeretterjesztő pedig 13,3 és 13,5 milliárd Ft volt).

Még meglepőbbnek tűnik, hogy 2013-ra a szakkönyvek forgalma jelentősen, 7,44%-kal növekedett, holott az előtte való években stagnált. (Ide tartoznak egyébként a tudományos művek, lexikonok, szótárak és az egyéb felsőoktatásban használt kiadványok is.) A jelenségre magyarázatot ad a MKKE 2013-as évi könyvforgalmára vonatkozó leírás, miszerint több kiadó azért sorolta a szakkönyvek közé a korábban ismeretterjesztő műként kezelt köteteit, mert az előbbi után kompenzációs reprográfiai díjban részesülnek. Felmerül persze az is, hogy olyan kiadványokat, amelyeket korábban tankönyvnek számítottak, a tankönyv-államosítás után átsoroltak a szakkönyvek közé.

Az elmúlt három év adatai egyértelműen azt mutatják, hogy a gyermek- és ifjúsági művek iránt egyre nő a kereslet, hiszen a forgalom 9,6 milliárdról 10,6 milliárd Ft-ra emelkedett. (A 2010. évi forgalomcsökkenést a MKKE által jelzett statisztikai hiba magyarázza.) Ez nem meglepő, hiszen sorra gyártják a mozifilmeket a különböző ifjúsági regénysorozatokból, ami nyilvánvalóan növeli az olvasottságukat. (Ide sorolják többek közt Az Éhezők Viadala- és A beavatott-köteteket is.) Hogy összefügg-e a mozifilmekkel az idegen nyelvű könyvek importjának változása, azt nem tudni, mindenesetre 2014-re ez az érték is valamekkora növekedést mutatott (a 2013. évi 3,4 milliárdról 3,6 milliárd Ft-ra).

Ami a 2014-es évet illeti, a fikciós irodalom és az ismeretterjesztő könyvek uralják a piac legnagyobb hányadát, de a gyermek- és ifjúsági művek is kezdenek felzárkózni. A szakkönyvek ugyan jóval kisebb forgalmat jelentenek, de még mindig jelentős ágazatnak számítanak. Ami a nem papíralapú könyveket illeti (e-könyvek, CD-k, hangoskönyvek), a forgalmuk évről évre nő, 2014-ben már közelítette az 1 milliárd Ft-ot, ami a könyvpiac 2,08%-át jelenti. Ezen belül az e-könyvek becsült adat szerint alig teszik ki a forgalom 1%-át. A tendenciák szerint lassú, de folyamatos növekedésre lehet számítani.