2015 végéhez közeledve az ember elgondolkodik, vajon hány kötetet olvasott el ebben az évben, és ez hány százaléka lehet annak, ami ebben az időszakban Magyarországon megjelent. És ha eltökélné, hogy mindent elolvas, amit ekkor kiadtak? Vajon mennyi időt venne igénybe?

Tegyük fel, hogy visszautasíthatatlan állásajánlatot kapunk: 2016-ban nincs más dolgunk, mint elolvasni mindent, ami 2015-ben Magyarországon megjelent. Elsőre jó mókának tűnik, hiszen imádunk olvasni, és nincs jobb, mint egy kád forró vízben ücsörögni a kedvenc könyvünkkel. Szóval lelkesen igent mondunk az ajánlatra… aztán elkezdünk számolgatni.

Azt egyelőre nem tudni, pontosan hány cím jelent meg Magyarországon, így vetünk egy pillantást az elmúlt évek statisztikáira. A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) adatai szerint évente közel 12 ezer könyvről és füzetről beszélhetünk, így feltételezhetjük, hogy 2015-ben is kiadtak legalább ennyit. Itt már kezdünk kicsit megrettenni a feladattól. Tovább bújva a statisztikákat rájövünk, hogy a kiadott művek harmada rendszerint nem is a tárgyévben jelent meg először, hanem változatlan utánnyomásról vagy bővített, illetve javított kiadásról van szó. Szóval már csak 8000 címünk maradt. (Ezek között persze idegen nyelvű kiadványok is vannak, amik az évi könyv- és füzettermés közel 8%‑át teszik ki, ám ettől most eltekintünk.)

De vajon mennyi idő lehet mindezt elolvasni? Még szerencse, hogy 2016 szökőév, így csak napi 21-22 könyvről beszélünk… Viszont tudnunk kéne azt is, milyen gyorsan olvasunk. Az átlagos olvasási sebességet szó/percben szokták megadni, arról azonban fogalmunk sincs, ez a 8000 kötet vajon hány szóból is áll összesen. Kénytelenek vagyunk nagy általánosításba fogni: mivel 16 oldalas, kis alakú füzetek és akár 1000 oldalas, nagy alakú művek egyaránt szerepelhetnek az elolvasandók között, az egészet hasraütésszerűen átlagoljuk 300 oldal/könyvre. Hogy hány szó van egy oldalon, az persze függ a betűmérettől, sortávtól, a címek elrendezésétől – vagyis a tipográfiától. Egy átlagos B/5-ös méretű könyvnél kb. 300 szó/oldalról beszélhetünk – már ha nincs bennük képi elem –, ami 120 ezer szót jelent kötetenként. Összesen tehát 960 millió szót kellene elolvasnunk…

Az átlagos olvasási sebesség 160-170 szó/perc. Ha nagyvonalúak vagyunk, akkor 170 szóval számolva kb. 5,6 millió percről beszélünk, ami nagyjából 94 ezer órát, illetve 3900 napot jelent. Nem hangzik túl jól, hogy még 2026-ban is a 2015-ös műveket kelljen olvasni… De szerencsére vannak gyorsolvasási technikák, amikkel – a reklám szerint – akár 600 szó/perc sebességet is elérhetünk! Mielőtt azonban fellélegeznénk: ez még mindig 1,6 millió percet, azaz majdnem 3 évet jelentene.

Így hát visszakullogunk az ajánlattevőhöz, és megérdeklődjük, hogy ugye csak a szép­irodalmi művekre gondolt – ez ugyanis mindössze 3000 címet jelentene. Vagyis csupán 270 millió szót kéne elolvasnunk, és ha elsajátítjuk a 600 szó/perces gyors­olvasási technikát, az mindössze 312,5 nap alatt meg is lenne. A maradék 53,5 napban – átla­gosan napi 3,5 órában – pedig még aludni, enni és egyéb tevékenységekre is jutna időnk. Hát nem megérné?

Források

A kiadott könyvek és füzetek jelleg szerint (1990–). Ksh.hu. 2015. 08. 13.
Könyvkiadás, 2014. Ksh.hu. 2015. 11. 13.
Krezinger Szonja: Akár 600 szó/perc végsebességgel is olvashatunk. Metropol.hu. 2014. 03. 25.

A kép forrása

freeimages.com