Nerina blogja

Mi a jelentősége az álmainkban megjelenő szimbólumoknak? Mi lehet a szerepük egy pszichoterápia során, és hogyan értelmezhetők? E kérdésekkel foglalkozik Bagdy Emőke kötete.

Az Álmok, szimbólumok, terápiák kilenc tanulmánya a címben szereplő kulcsszavak köré szerveződik. Az álmok egyrészt az éjszaka látott álomképeket, másrészt a relaxációs pszichoterápia során megjelenő képeket, imaginációkat jelentik, a szimbólumok pedig az ezekben megjelenő jellegzetes és értelmezhető motívumokat. Bagdy Emőke azért ezeket a cikkeket válogatta össze, mert amellett, hogy ezek a legkedvesebbek számára, „az érzelmi nyelvet hozzák közelebb hozzánk” (8). Az idegrendszer ősibb (agytörzsi, talamikus, limbikus rendszeri) része ugyanis a jobb agyféltekén keresztül képek, szimbólumok segítségével kommunikál (50), megfejtésük pedig közelebb vihet önmagunk jobb megismeréséhez és megértéséhez.

A kilenc tanulmányból három elméletibb jellegű – ezek a laikus olvasó számára talán kicsit száraznak tűnhetnek –, a többi pedig pszichoterápiás eseteket ír le. A szerző a katatim imaginatív terápia (KIP) módszerét alkalmazza, amelyet Hanscarl Leuner dolgozott ki. (A kifejezésben a kata = alá, thymos = lélek, imago = kép jelentésű [186].) A lényege, hogy a kliens relaxált állapotban bizonyos képeket (például virág, rét, patak) képzel el, amelyeket szóban részletesen leír, majd ezekből lehet következtetni a lelki tartalmakra – és ezután el lehet kezdeni dolgozni velük.

A módszert a virág szimbólummal szokták tesztelni: attól függően, hogy a kliens el tudja-e képzelni, illetve milyennek látja, kiderül, hogy megfelelő-e számára ez a terápia. A virágszimbólum mint androgün jelentéssűrítmény című tanulmányban gyakorlatban is láthatjuk, hogyan működik: a szorongástól szenvedő pincérfiú egy kókadt, nyálkás szárú tulipánt képzelt el piros, túlnyílt virágokkal. E kép alapján a terapeuta a szexuális aktussal vont párhuzamot, az elnyeletéstől való félelemre asszociált, és korai magömlést, illetve merevedési zavarokat sejtett a háttérben. A terápiás munka során többször visszatértek a tulipánra, a fiú pedig lassan megtanulta, hogyan gondozza a virágot. Majd az ötödik ülésen maga hozakodott elő azzal, hogy impotens volt, de a „relaxáció feloldotta” a zavart (191).

Elsőre nagyon egyszerűnek hangzik, ám nem mindig ilyen könnyű felfejteni a jelentéseket. A Szimbólumok testtől lélekig című írásban például megismerhetjük Lórántot, aki „lusta egyetemista” volt, ezért az anyja terápiára küldte. A lustaság és unalom érzését alaktalan feszülésnek képzelte el, a semmittevést az Adrián egy gumimatracon heverészésnek, miközben nézi, hogy elmegy egy hajó, míg a vágyott állapot egy csokiízű, Csinibaba nevű gömb, amivel aztán elkezdett labdázni. Mivel a KIP első szakasza a képi nyelv tanulásáról szól, ezért nem szokás értelmezni a látottakat. A szerző is csak sugallja, hogy talán egy nő lehet a háttérben. És mivel a fiú többet nem ment terápiára, ugyanakkor a problémája megoldódott, nem is merülünk el jobban az értelmezésben (151–154).

Már ennyiből is látszik, hogy az Álmok, szimbólumok, terápiák különösen érdekes olvasmány azok számára, akik érdeklődnek a pszichoterápia iránt, esetleg már volt is részük benne, vagy ezzel szeretnének foglalkozni. Ugyanakkor ha valóban őket tekintjük a könyv célcsoportjának, érdemes lett volna figyelembe venni, hogy kevesebb pszichológiai előismerettel rendelkezhetnek, és több magyarázatra lenne szükségük. Noha a szerző utal arra az Előszóban, hogy nem kívánja külön kifejteni a pszichoterápiás módszereket, hiszen az esetleírásokból majd minden kiderül, mégsem ártott volna egy átfogó összefoglalóval indítani. Az álmokról szóló első tanulmányt például ki lehetett volna egészíteni a KIP részletes bemutatásával, ezáltal az olvasó számára egyértelművé lehetett volna tenni az álom és az imaginált kép közötti különbséget is. Így pedig nem lett volna szükség arra sem, hogy az esetleírásoknál újra és újra részletezze a módszert. Sőt akár egy glosszáriummal is el lehetett volna látni a könyvet, hogy az olvasó könnyedén értelmezhesse a szakkifejezéseket. Megérte volna még belefektetni annyi energiát, hogy a lazán kapcsolódó tanulmányok egységgé szerkesztésével egy populáris, széles olvasóközönség számára emészthető kötet jöhessen létre.

Bagdy Emőke: Álmok, szimbólumok, terápiák. Budapest, Kulcslyuk Kiadó, 2013. 280 oldal.