Nem mondhatnám, hogy olyan jelentős hányadát elolvastam volna a 2016-ban megjelent könyveknek, de azért akad pár, amely felkeltette az érdeklődésemet. Ezeket gyűjtöttem most össze, és igyekszem azt is megindokolni, mi fogott meg bennük.
Barry Schwartz: Miért dolgozunk? Fordította: Garamvölgyi Andrea. (TED Könyvek 9.) Budapest, HVG Könyvek, 2016. 160 oldal.
Többféleképpen hozzáállhatunk a munkához: lehet az pusztán pénzkereset, de lehet a szenvedélyünk, amit nem is igazán érzünk munkának. Nyilván az utóbbi a szerencsésebb, amikor nem egyszerűen azt a feladatot végezzük el, amit kiosztanak nekünk, hanem még újra is értelmezzük a munkakörünket. Erre hozza fel példaként a szerző egy kórházi ápoló esetét, aki rendszeresen cserélgette a kórtermekben a képeket a falon, hogy jobb kedvre derítse a betegeket. Számomra azért volt hasznos ez a könyv, mert az ilyen és ehhez hasonló példákon keresztül tudatosította bennem, hogy milyen a munkához való viszonyom.
Klausz Melinda: A közösségi média nagykönyve. Hogyan építsd fel magad és céged az online térben. Budapest, Athenaeum, 2016. 288 oldal.
Van, aki ódzkodik a közösségi médiától, van, aki pedig el sem tudja képzelni az életét nélküle. Ez a könyv elsősorban azoknak szól, akik nem pusztán fogyasztói szeretnének lenni ennek a hatalmas információtömegnek, hanem ki is szeretnék használni a benne rejlő lehetőségeket. Nem csoda, hogy már maga a téma megfogott, de az olvasmányos stílus és a logikus felépítés még inkább arra ösztönöz, hogy mihamarabb kezembe vegyem ezt a kötetet.
Boldizsár Ildikó: Életválságok meséi. Mesekalauz útkeresőknek. Budapest, Magvető, 2016. 432 oldal.
Többedik mesegyűjtemény jelenik már meg Boldizsár Ildikó szerkesztésében, amiben ezúttal is az a pláne, hogy útmutatót ad a mesék értelmezéséhez. Az életválságok szó elsőre riasztónak tűnhet, de életünk folyamán mind átesünk különböző kríziseken, mint amilyenek többek közt a párkapcsolati nehézségek, a betegségek vagy egy szerettünk elvesztése. A mesék abban segítenek, hogy rámutatnak, minden élethelyzetből van kiút, ezáltal reményt adnak. Tévedés lenne tehát azt hinni, hogy felnőttkorba lépve kiszorulunk a mesék birodalmából.
Kadre Spitz – Elina Sildre: Varázsrajzkönyv. Mindennapok. Budapest, L’Harmattan, 2016. 20 oldal.
Nem vagyok különösebben otthon a gyerekkönyvek világában, így ez a kiadvány számomra merőben új volt, hiszen még sosem láttam olyan könyvet, amibe filccel bele lehet firkálni, majd a kupakon lévő szivaccsal mindezt le is lehet törölni. És akkor arról még nem is beszéltem, hogy mindenféle ablakokat ki lehet nyitogatni az oldalakon, hogy láthassuk, például a szekrényajtó mögött mi rejtőzik. Noha életkorban már többszörösen meghaladtam a célcsoport ovis korosztályt, remek szórakozás volt kipróbálni ezt a könyvet, és gyanítom, hogy a gyerekek még inkább élvezhetik ezt az interaktív kiadványt.
David J. Evans – William Burnett: Tervezd meg az életed. Budapest, Libri, 2016 (2017?). 288 oldal.
Ez a könyv kicsit kakukktojás a listában, mert ugyan 2016-ra ígérték a megjelenését, de sajnos átcsúszott 2017 februárjára. Mivel tipográfiát tanulok, rögtön megfogott a fülszövegben tett ígéret, hogy e kötet segítségével elsajátítható a tervezői gondolkodás („design thinking”). A célközönség azonban jóval tágabb a dizájnerek körénél, ugyanis a szerzők nem mást állítanak, mint hogy könyvüknek köszönhetően a kreatívabb és boldogabb élet felé vezető útra léphetünk. (Persze ha ez a dizájnerség, úgy akár még igaz is lehet.)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.